Eur\u00f3pai imperializmus <\/h2>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem kezdete \u00f3ta az egyik orsz\u00e1g megsz\u00e1llt egy m\u00e1sik orsz\u00e1got.\n\u00dagy t\u0171nik, hogy az ilyen imperializmus a vil\u00e1g minden kult\u00far\u00e1j\u00e1nak term\u00e9szetes jellemz\u0151je, nem csak az eur\u00f3paiak\u00e9.\nA v\u00f6r\u00f6s indi\u00e1nok megh\u00f3d\u00edtottak m\u00e1s \u00e9szak-amerikai t\u00f6rzseket, a legy\u0151z\u00f6tteket embertelen\u00fcl kezelve; az afrikai t\u00f6rzsek brut\u00e1lisan meggyilkoltak \u00e9s rabszolgasorba tasz\u00edtottak m\u00e1s fekete embereket, nem is besz\u00e9lve a k\u00ednai h\u00f3d\u00edt\u00e1sokr\u00f3l vagy az iszl\u00e1m n\u00e9pirt\u00e1sr\u00f3l Indi\u00e1ban.\nAz eur\u00f3paiak viszont \u00e1lland\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si \u00e9s versenysz\u00fcks\u00e9glet\u00fckkel – \u00e9s technol\u00f3giai f\u00f6l\u00e9ny\u00fckkel – csak glob\u00e1lis szintre emelt\u00e9k ezt a term\u00e9szetes, emberi imperializmust. <\/p>\n\n\n\n
Az eur\u00f3pai kult\u00fara azonban azon kev\u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3k egyike a vil\u00e1gon, amely k\u00e9pes kritikusan szeml\u00e9lni saj\u00e1t eredm\u00e9nyeit.\nEz egyr\u00e9szt csod\u00e1latos tulajdons\u00e1g, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy kijav\u00edtsuk hib\u00e1inkat \u00e9s tov\u00e1bbfejl\u0151dj\u00fcnk.\nM\u00e1sr\u00e9szt viszont bele lehet esni a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az USA-ban az ut\u00f3bbi id\u0151ben oly divatos \u00f6nkritik\u00e1ba, amikor az ember ugyan\u00fagy elt\u00falozza saj\u00e1t hi\u00e1nyoss\u00e1gait, mint ahogyan elt\u00falozza m\u00e1s kult\u00far\u00e1k el\u0151nyeit. <\/p>\n\n\n\n
<\/h4>\n\n\n\nMi volt a brit gyarmatos\u00edt\u00e1s?<\/h2>\n\n\n\n
Sok eur\u00f3pai \u00e1llamnak voltak saj\u00e1t gyarmatai, vagyis siker\u00fclt megh\u00f3d\u00edtaniuk n\u00e9h\u00e1ny tengerent\u00fali n\u00e9pet.\nS\u0151t, az eur\u00f3paiak \u00e1ltal\u00e1ban csak ki akart\u00e1k haszn\u00e1lni az \u0151slakosokat, brut\u00e1lisan elnyomva az ellen\u00e1ll\u00e1s minden jel\u00e9t – p\u00e9ld\u00e1ul II. Leopold belga kir\u00e1ly l\u00e9trehozta saj\u00e1t \u00e1llam\u00e1t Kong\u00f3ban, ahol t\u00f6bb milli\u00f3 embert m\u00e9sz\u00e1roltatott le, nem csak retteg\u00e9sb\u0151l, hanem gyakran puszta szadizmusb\u00f3l.1<\/a><\/sup>. <\/p>\n\n\n\n A brit gyarmatos\u00edt\u00e1s azonban m\u00e1s volt.\nA britek term\u00e9szetesen p\u00e9nzt is akartak keresni – term\u00e9szeti kincseket \u00e9s m\u0171alkot\u00e1sokat import\u00e1ltak (b\u00e1r itt felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n fennmaradtak volna-e a mai napig, ha nem a British Museum<\/em> tal\u00e1lnak mened\u00e9ket )<\/em>, \u00e9s er\u0151szakkal r\u00e1er\u0151ltett\u00e9k elk\u00e9pzel\u00e9seiket a gyarmatos\u00edtott n\u00e9pekre.\nDe az \u00f6nz\u00e9s mellett az a sz\u00e9p gondolat is vez\u00e9relte \u0151ket, hogy civiliz\u00e1ci\u00f3t hoznak a vil\u00e1gnak.\nHat\u00e9kony k\u00f6zigazgat\u00e1st szerveztek, moderniz\u00e1ci\u00f3kat vezettek be, utakat \u00e9s iskol\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek, \u00e9s emelt\u00e9k alattval\u00f3ik \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9letsz\u00ednvonal\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n \u0150k is elviselik a barb\u00e1r szok\u00e1sokat.\nMa Eur\u00f3p\u00e1ban tal\u00e1n az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s uralkodik, hogy „kik vagyunk mi, hogy megmondjuk m\u00e1soknak, hogyan \u00e9ljenek”, \u00e9s hogy „minden kult\u00fara egyenl\u0151”.\nA brit gyarmatos\u00edt\u00f3k nem osztott\u00e1k ezt a n\u00e9zetet. <\/p>\n\n\n\n A brit gyarmatos\u00edt\u00f3k voltak azok, akik \u00e9ppen Indi\u00e1ban betiltott\u00e1k a nem k\u00edv\u00e1nt gyermekek (a m\u00e1r megsz\u00fcletett gyermekek, \u00e1ltal\u00e1ban l\u00e1nyok) meg\u00f6l\u00e9s\u00e9nek hagyom\u00e1ny\u00e1t, vagy azt a ritu\u00e1l\u00e9t, hogy a feles\u00e9geket a f\u00e9rj\u00fck hal\u00e1la ut\u00e1n m\u00e1gly\u00e1n \u00e9getik el.\nEzek azok az undok imperialist\u00e1k, akik nem tisztelik a „kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek gazdags\u00e1g\u00e1t”.\nEzen k\u00edv\u00fcl bevezett\u00e9k az \u00e9lelmiszerek tart\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak rendszer\u00e9t, \u00edgy Indi\u00e1t t\u00f6bb\u00e9 nem s\u00fajtott\u00e1k betegs\u00e9gek \u00e9s \u00e9h\u00edns\u00e9g (az indiaiak nem \u00f6ltek patk\u00e1nyokat \u00e9s egereket), \u00e9s a n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma 170 milli\u00f3r\u00f3l 450 milli\u00f3ra n\u0151tt a brit uralom alatt. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Az emberek gyakran gondolj\u00e1k, hogy a rabszolgas\u00e1got a brit gyarmatos\u00edt\u00f3k tal\u00e1lt\u00e1k ki.\nSemmi sem \u00e1ll t\u00e1volabb az igazs\u00e1gt\u00f3l! <\/p>\n\n\n\n Amikor az angolok a 17. sz\u00e1zadban elkezdt\u00e9k fel\u00e9p\u00edteni „birodalmukat, amely felett a nap soha nem nyugszik le”, a rabszolgas\u00e1g m\u00e1r kb.\n500 \u00e9ve.\nEz nem jelenti azt, hogy a brit keresked\u0151k nem vettek r\u00e9szt a j\u00f6vedelmez\u0151 rabszolga-kereskedelemben, de ha egy ilyen rabszolga angol ter\u00fcletre sz\u00f6k\u00f6tt a gazd\u00e1ja el\u0151l, szabad emberr\u00e9 v\u00e1lt.1<\/a><\/sup>. <\/p>\n\n\n\n Ek\u00f6zben Afrik\u00e1ban vir\u00e1gzott a rabszolgas\u00e1g.\nF\u0151leg a muszlim keresked\u0151k foglalkoztak vele, akik sz\u00e1m\u00e1ra a hitetlenekkel val\u00f3 kereskedelem egy\u00e1ltal\u00e1n nem rossz dolog (ahogy a vel\u00fck val\u00f3 tisztess\u00e9gtelen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d sem).\nAz ipari forradalom idej\u00e9n azonban a britek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy ism\u00e9t „megmondj\u00e1k m\u00e1soknak, hogyan \u00e9ljenek”, \u00e9s elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a rabszolgas\u00e1got a gyarmataikon. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekes m\u00f3don ezt nagyon civiliz\u00e1lt m\u00f3don, t\u00f6rv\u00e9nyesen \u00e9s v\u00e9ront\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tett\u00e9k.\nA brit korm\u00e1ny \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy egyszer\u0171en felv\u00e1s\u00e1rolja \u00e9s felszabad\u00edtja az \u00f6sszes rabszolg\u00e1t az eg\u00e9sz Commonwealth (azaz egy id\u0151ben a bolyg\u00f3 majdnem 70%-\u00e1t). <\/p>\n\n\n\n Ahogy egy n\u00e9pszer\u0171 online bejegyz\u00e9sben olvashat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Ford\u00edt\u00e1s:<\/p>\n\n\n\n „1833-ban Nagy-Britannia a nemzeti k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u00e9nek 40%-\u00e1t arra ford\u00edtotta, hogy a birodalomban \u00e9l\u0151 \u00f6sszes rabszolg\u00e1nak szabads\u00e1got v\u00e1s\u00e1roljon. A rabszolgas\u00e1g elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben Nagy-Britannia hatalmas \u00f6sszeg\u0171 k\u00f6lcs\u00f6nt vett fel, amelyet v\u00e9g\u00fcl csak 2014-ben fizettek vissza. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia ma \u00e9l\u0151 polg\u00e1rai ad\u00f3jukb\u00f3l seg\u00edtettek fizetni a rabszolga-kereskedelem megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt.” A k\u00edv\u00e1ncsi internetez\u0151k ezt az inform\u00e1ci\u00f3t az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g ad\u00f3hivatal\u00e1n\u00e1l ellen\u0151rizt\u00e9k, amely meger\u0151s\u00edtette az inform\u00e1ci\u00f3 val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t<\/a>.\nEz azt jelenti, hogy a rabszolg\u00e1kat is az \u00e9n ad\u00f3mb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 p\u00e9nzb\u0151l szabad\u00edtott\u00e1k fel!\n\ud83d\ude42 <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Mindennek tetej\u00e9be, amikor a britek betiltott\u00e1k a rabszolgas\u00e1got, akt\u00edvan elkezdtek ellene fell\u00e9pni. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben l\u00e9trehozt\u00e1k a West Africa Squadron <\/em>egy brit haditenger\u00e9szeti sz\u00e1zadot, amely Afrika partjait \u0151rizte. Becsl\u00e9sek szerint 1808 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt a brit gyarmatos\u00edt\u00f3k 150 000 rabszolg\u00e1t szabad\u00edtottak fel ilyen m\u00f3don, ami mintegy 1600 angol tenger\u00e9sz \u00e9let\u00e9be ker\u00fclt. <\/p>\n\n\n\n Egyes amerikai politol\u00f3gusok szerint ez volt a modern vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem legdr\u00e1g\u00e1bb etikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa akci\u00f3ja.3<\/a><\/sup>.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Ennek ellen\u00e9re gyakran hallani, hogy az angoloknak j\u00f3v\u00e1t\u00e9telt kellene fizetni\u00fck a rabszolgas\u00e1g\u00e9rt. B\u00e1r a rabszolg\u00e1k szenved\u00e9s\u00e9nek nincs \u00e1ra, \u00e9s minden ember, aki ilyen embertelen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dnak van kit\u00e9ve, k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sra szorul, egy ilyen vit\u00e1nak k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt m\u00e9g lett volna \u00e9rtelme, de most m\u00e1r biztosan nem? Val\u00f3ban van \u00e9rtelme bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9st k\u00f6vetelni egyetlen nagy-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-sz\u00e9p-\u00fck-\u00fck-\u00fck-\u00fck-unok\u00e1j\u00e1t\u00f3l?<\/p>\n\n\n\n R\u00e1ad\u00e1sul a p\u00e9nznek minden brit ad\u00f3j\u00e1b\u00f3l kellene sz\u00e1rmaznia.\nPedig \u0151seik k\u00f6z\u00fcl keveseknek volt k\u00f6z\u00fck a rabszolga-kereskedelemhez.\nA brit szigetek mai lakosai k\u00f6z\u00fcl sokan bev\u00e1ndorl\u00f3k, vagy \u00e9ppen felszabad\u00edtott rabszolg\u00e1k lesz\u00e1rmazottai – vajon nekik is fizetni\u00fck kellene? <\/p>\n\n\n\n Azt lehet teh\u00e1t mondani, hogy nem az egy\u00e9nre gyakorolt hat\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, hanem eg\u00e9sz orsz\u00e1gokra, elv\u00e9gre az angolokt\u00f3l val\u00f3 hazatelep\u00edt\u00e9st els\u0151sorban a karibi \u00e1llamok k\u00f6vetelik.\nAz viszont t\u00e9ny, hogy ha a sz\u00f3ban forg\u00f3 rabszolga Nyugat-Afrik\u00e1ban maradt volna, akkor a lesz\u00e1rmazottja sokkal szeg\u00e9nyebb lett volna (az egy f\u0151re es\u0151 j\u00f6vedelem ott kevesebb, mint k\u00e9tezer doll\u00e1r \u00e9vente), mint a Baham\u00e1kon \u00e9l\u0151 lesz\u00e1rmazottja (t\u00f6bb mint 34 ezer doll\u00e1r!), nem is besz\u00e9lve az amerikai lesz\u00e1rmazottr\u00f3l (t\u00f6bb mint 85 ezer doll\u00e1r)! <\/p>\n\n\n\n Ezen t\u00falmen\u0151en, ezt a gondolatmenetet k\u00f6vetve, a spanyoloknak is k\u00f6vetelni\u00fck kellene a hazatelep\u00edt\u00e9st az afrikai m\u00f3rok \u00e1ltal elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek\u00e9rt, \u00e9s a balk\u00e1ni n\u00e9peknek az Oszm\u00e1n Birodalom idej\u00e9n a j\u00e1sz\u00e1rokba hurcolt gyermekek milli\u00f3i\u00e9rt.\nMi\u00e9rt nem k\u00f6vetel senki j\u00f3v\u00e1t\u00e9telt magukt\u00f3l az afrikai \u00e1llamokt\u00f3l is, amelyek a muszlim \u00e9s arab keresked\u0151ket m\u00e1r elrabolt rabszolg\u00e1kkal l\u00e1tt\u00e1k el, \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb rabszolg\u00e1t tartottak afrikai udvaraikban, mint amennyit az Atlanti-\u00f3ce\u00e1non kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtottak?\nNem is besz\u00e9lve maguknak a k\u00f6zvet\u00edt\u0151knek a repatri\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, akik m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadokkal a Brit Birodalom megjelen\u00e9se el\u0151tt is r\u00e9szt vettek ebben a gyakorlatban. <\/p>\n\n\n\n V\u00e9gezet\u00fcl, ha a rabszolgas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ja annyira fontos az afroamerikaiak hazatelep\u00edt\u00e9s\u00e9t stb. k\u00f6vetel\u0151 aktivist\u00e1knak, mi\u00e9rt nem koncentr\u00e1lnak ink\u00e1bb a rabszolgas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra, amelyet m\u00e9g ma is gyakorolnak sz\u00e1mos afrikai \u00e9s muszlim orsz\u00e1gban.\nM\u00e9g ma is 50 milli\u00f3 rabszolga van a vil\u00e1gon.1<\/a><\/sup> – Nem lenne t\u00f6bb \u00e9rtelme az \u0151 sorsukkal foglalkozni? <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Mindannyian Robin Hood legend\u00e1in n\u0151tt\u00fcnk fel, amelyekben a hatalmon l\u00e9v\u0151k mindig a rosszfi\u00fak.\nA gazdagok mindig tisztess\u00e9gtelen m\u00f3don jutottak hatalomhoz \u00e9s gazdags\u00e1ghoz, m\u00edg a szeg\u00e9nyek \u00e9s az elnyomottak mindig a j\u00f3fi\u00fak voltak ezekben a mes\u00e9kben.\n\u00c9rdekes m\u00f3don ez egy nagyon is brit elk\u00e9pzel\u00e9s (elv\u00e9gre Robin Hood Nottingham k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n gar\u00e1zd\u00e1lkodott), \u00e9s Charles Dickens is hasonl\u00f3 szellemben \u00edrta meg a „Kar\u00e1csonyi t\u00f6rt\u00e9netet”.\nSzabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g, emberi jogok – mind zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny, eur\u00f3pai eszm\u00e9k, amelyek m\u00e9g ma is idegenek sok ember sz\u00e1m\u00e1ra a F\u00f6ld\u00f6n. <\/p>\n\n\n\n \u00dagy t\u0171nik, hogy a t\u00e1rsadalmi bizalom, amely a m\u00e1sik ember \u00e9s jogai ir\u00e1nti tisztelet r\u00e9v\u00e9n \u00e9p\u00fcl ki, \u00e9s amelyet a tisztess\u00e9ges igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s t\u00e1mogat, sokat seg\u00edt egy gazdag t\u00e1rsadalom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\n\u00dagy t\u0171nik, hogy a gazdags\u00e1g legfontosabb t\u00e9nyez\u0151je az eg\u00e9szs\u00e9ges kult\u00fara, nem pedig a „kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete”.\n\u00c9s m\u00edg a t\u00fal sok b\u00fcrokr\u00e1cia nem izgalmas dolog, a hat\u00e9kony \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e1llam rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes – olyan kincs, amelyr\u0151l a legt\u00f6bb ember a F\u00f6ld\u00f6n ma csak \u00e1lmodhat. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Ma Eur\u00f3p\u00e1ban az ember \u00e1ltal valaha teremtett legjobb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u00fcnk.\nM\u00e9g ha a helyzet nem is ide\u00e1lis, term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha nem is lesz az, \u00edgy nincs \u00e9rtelme a val\u00f3s helyzetet egy l\u00e9gb\u0151l kapott ut\u00f3pi\u00e1hoz hasonl\u00edtani.\nAz azonban t\u00e9ny, hogy az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben soha \u00e9s sehol nem tartott\u00e1k tiszteletben ennyire a n\u0151k \u00e9s a kisebbs\u00e9gek jogait, soha nem volt ennyi tolerancia, szabads\u00e1g, igazs\u00e1goss\u00e1g, es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9g \u00e9s t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tti egyenl\u0151s\u00e9g, soha nem volt ilyen j\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az oktat\u00e1shoz, az orvostudom\u00e1nyhoz \u00e9s a j\u00f3l\u00e9thez, mint ma Eur\u00f3p\u00e1ban vagy Amerik\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n Aki arra panaszkodik, hogy ma egy rasszista kapitalista pokolban \u00e9l\u00fcnk, az anarchista bar\u00e1taimhoz hasonl\u00f3an menjen el Afrik\u00e1ba nyaralni – ez sokat seg\u00edt abban, hogy megfelel\u0151 perspekt\u00edv\u00e1t kapjunk a helyzet\u00fcnkre, \u00e9s kigy\u00f3gy\u00edt a Marx \u00e9s Rousseau mes\u00e9ib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 sok irracion\u00e1lis \u00e9rz\u00e9sb\u0151l!\nR\u00e1ad\u00e1sul ennek gyakorlati el\u0151nye, hogy az ember abbahagyja a panaszkod\u00e1st \u00e9s a sors\u00e1nak sir\u00e1nkoz\u00e1s\u00e1t! <\/p>\n\n\n\n Vagy tal\u00e1n m\u00e9g azt is kezdi v\u00e9deni, hogy megv\u00e9dje mindazt a j\u00f3t, amit az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u00fcnk, mert a kontinens\u00fcnkre \u00e9rkez\u0151 sok szeg\u00e9ny embernek nem felt\u00e9tlen\u00fcl van b\u00f6lcs elk\u00e9pzel\u00e9se a j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l….. \u00e9s sajnos \u00e1ltal\u00e1ban ink\u00e1bb az ilyen „kultur\u00e1lis gazdagod\u00e1s” hossz\u00fa t\u00e1von \u00e1ltal\u00e1ban olyan helyzethez vezet, ami miatt el akart\u00e1k vagy el kellett menek\u00fclni\u00fck a haz\u00e1jukb\u00f3l.\nA probl\u00e9ma az, hogy Eur\u00f3pa az egyetlen otthonunk, \u00e9s ha naivan elherd\u00e1ljuk a j\u00f6v\u0151j\u00e9t, gyermekeinknek nem lesz hov\u00e1 visszat\u00e9rni\u00fck….. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n L\u00e1sd m\u00e9g: Kicsoda Nagy-Britannia \u00faj kir\u00e1lya, III.<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Gyakran tal\u00e1lkozunk azzal az \u00e9rvvel, hogy Afrika a gyarmati m\u00faltja miatt olyan szeg\u00e9ny.\nHa ez \u00edgy van, akkor p\u00e9ld\u00e1ul mi\u00e9rt keres ma az egykori brit gyarmat, Szingap\u00far \u00e1tlagos lakosa k\u00e9tszer annyit, mint egy \u00e1tlagos brit?\nEti\u00f3pia viszont soha nem h\u00f3dolt be a gyarmatos\u00edt\u00e1snak, m\u00e9gis ma az egyik legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1g nemcsak a vil\u00e1gon, de m\u00e9g mag\u00e1ban Afrik\u00e1ban is.\nTal\u00e1n a probl\u00e9ma sokkal m\u00e9lyebb, mint a gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00e1tmeneti id\u0151szaka az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, \u00e9s sokkal ink\u00e1bb a szorgalomr\u00f3l, a kult\u00far\u00e1r\u00f3l \u00e9s – igen, igen – a becs\u00fcletes kapitalizmusr\u00f3l sz\u00f3l, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy egy\u00e9nek \u00e9s eg\u00e9sz orsz\u00e1gok gazdagg\u00e1 v\u00e1ljanak \u00e9s vir\u00e1gozzanak. <\/p>\n\n\n\n Amikor a britek kivonultak Indi\u00e1b\u00f3l (val\u00f3j\u00e1ban az\u00e9rt, mert eleg\u00fck volt a gyarmatos\u00edt\u00e1sb\u00f3l, nem Gandhi miatt!), az orsz\u00e1g gazdagabb volt, mint k\u00e9s\u0151bb, a f\u00fcggetlen uralom \u00e9vtizedei ut\u00e1n.\nR\u00e1ad\u00e1sul a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek nem cs\u00f6kkentek, hanem n\u0151ttek, a majdnem kommunista politika ellen\u00e9re – vagy tal\u00e1n \u00e9ppen az\u00e9rt -, mert az orsz\u00e1gban a kommunizmushoz k\u00f6zeli politika volt a jellemz\u0151.1<\/a><\/sup>.\nSajnos hasonl\u00f3 helyzetet l\u00e1tunk ma D\u00e9l-Afrik\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik \u00e9rv az, hogy az eur\u00f3paiak az\u00e9rt olyan gazdagok, mert a gyarmatokon gazdagodtak meg.\nEzt az \u00e9rvet is neh\u00e9z komolyan venni, ha megn\u00e9zz\u00fck Portug\u00e1li\u00e1t, amely gyarmati f\u00e9nykor\u00e1ban elt\u0171nt a t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l, vagy Spanyolorsz\u00e1got, amelyet szint\u00e9n nem seg\u00edtett a d\u00e9l-amerikai arany \u00e9s ez\u00fcst.\nAhogy az angol mond\u00e1s tartja: <\/p>\n\n\n\n Vagyis „a csal\u00e1rd m\u00f3don szerzett nyeres\u00e9g nem teremt vagyont”. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy az olyan orsz\u00e1gok, mint Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Csehorsz\u00e1g soha nem voltak rabszolg\u00e1k vagy gyarmatok, de ma a vil\u00e1g leggazdagabb orsz\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartoznak.\nR\u00e1ad\u00e1sul mindk\u00e9t orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n hossz\u00fa ideig idegen birodalmi uralom alatt \u00e1llt.\nA f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fck ut\u00e1n mindaddig szeg\u00e9nyek voltak, am\u00edg a gonosz kommunista rendszer uralkodott, de mi\u00f3ta bevezett\u00e9k ott a kapitalizmust, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt ezek az orsz\u00e1gok \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k gazdags\u00e1gukat, \u00e9s visszat\u00e9rtek az els\u0151 vil\u00e1g orsz\u00e1gainak csoportj\u00e1ba.\nEz nem az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt, mert \u0151k maguk most elkezdtek kizs\u00e1km\u00e1nyolni b\u00e1rkit is, hanem az\u00e9rt, mert ezeknek az orsz\u00e1goknak az emberei kem\u00e9nyen dolgoztak, \u00e9s sok idealista gondoskodott arr\u00f3l, hogy a rendszer j\u00f3l m\u0171k\u00f6dj\u00f6n benn\u00fck, ahelyett, hogy minden hib\u00e1jukat a m\u00faltbeli igazs\u00e1gtalans\u00e1gokkal magyar\u00e1zn\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n Term\u00e9szetesen sok rossz dolog t\u00f6rt\u00e9nt a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n, de ami t\u00f6rt\u00e9nt, az soha nem fog elt\u0171nni.\nNem lehet a v\u00e9gtelens\u00e9gig visszatekinteni, mert minden orsz\u00e1g vagy faj mindig tett valami rosszat valamikor a m\u00faltban.\nAz ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00e1mvet\u00e9s \u00e9s a j\u00f3v\u00e1t\u00e9teli k\u00f6vetel\u00e9sek soha nem fognak v\u00e9get \u00e9rni.\nH\u00e1ny \u00e9vre fogunk visszatekinteni?\n10, 100, 1000 \u00e9vre?\nMind\u00f6ssze annyit tehet\u00fcnk, hogy levonjuk a m\u00falt tanuls\u00e1gait, \u00e9s arra koncentr\u00e1lunk, hogy egy jobb holnapot \u00e9p\u00edts\u00fcnk a j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n Ez\u00e9rt legk\u00f6zelebb, miel\u0151tt automatikusan a gyeng\u00e9bbik f\u00e9l p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1lln\u00e1l, k\u00e9rdezd meg magadt\u00f3l, hogy tal\u00e1n nem \u00e9ppen a nehezebb helyzetben l\u00e9v\u0151k azok, akik a legink\u00e1bb felel\u0151sek a saj\u00e1t helyzet\u00fck\u00e9rt, \u00e9s csak a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151ket hib\u00e1ztatj\u00e1k a probl\u00e9m\u00e1ik\u00e9rt, ahelyett, hogy kijav\u00edtan\u00e1k a saj\u00e1t hib\u00e1ikat, amelyek a neh\u00e9zs\u00e9geik okoz\u00f3i!<\/strong><\/p>\n\n\n\n PS: Ha m\u00e1r j\u00f3l megy az angol, aj\u00e1nlom a YouTube-on ezt a kisziv\u00e1rgott besz\u00e9lget\u00e9st Bruce Gilley t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s a zseni\u00e1lis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Douglas Murray k\u00f6z\u00f6tt az eur\u00f3pai gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l<\/a> (\u00e9s a vide\u00f3 alatti kommenteket!).<\/em> Aj\u00e1nlom tov\u00e1bb\u00e1 Hedel-Mankoo t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek<\/a> ezt a r\u00f6vid v\u00e9dekez\u00e9s\u00e9t a brit gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l<\/a>.\n\u00c9s ha az angolod m\u00e9g nem el\u00e9g j\u00f3 – olvass tov\u00e1bb! <\/p>\n\n\n\n A brit imperializmus egyik tagadhatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy szinte az eg\u00e9sz vil\u00e1g angolul besz\u00e9l.\nEzt persze az id\u0151k folyam\u00e1n tet\u00e9zte a l\u00e1zad\u00f3 angol gyarmat \u00c9szak-Amerik\u00e1ban \u00e9s az a kontinens, ahonnan az angolok az otthont\u00f3l biztons\u00e1gos t\u00e1vols\u00e1gban l\u00e9v\u0151 b\u00f6rt\u00f6nt csin\u00e1ltak maguknak, Ausztr\u00e1lia. <\/p>\n\n\n\n Ak\u00e1rhogy is, b\u00e1rhov\u00e1 megy, ott mindenki angolul besz\u00e9l.\nTeh\u00e1t ak\u00e1r katasztr\u00f3f\u00e1nak, ak\u00e1r pozit\u00edv dolognak tartod a brit gyarmatos\u00edt\u00e1st, \u00e9rdemes megtanulni foly\u00e9konyan besz\u00e9lni angolul! <\/p>\n\n\n\n![\"Erzs\u00e9bet](\"https:\/\/speakingo.com\/wp-content\/uploads\/2017\/04\/krolowa-elzbieta-1.jpg\")
Mi j\u00f3t hozott a brit gyarmatos\u00edt\u00e1s?<\/h2>\n\n\n\n
A brit korm\u00e1ny kiv\u00e1ltotta \u00e9s felszabad\u00edtotta a birodalom \u00f6sszes rabszolg\u00e1j\u00e1t.<\/h3>\n\n\n\n
\n
<\/p>\n\n\n\nHihetetlen?<\/h3>\n\n\n\n
West Africa Squadron<\/em> – a vil\u00e1g legdr\u00e1g\u00e1bb erk\u00f6lcsi akci\u00f3ja<\/h2>\n\n\n\n
Az angoloknak kell-e visszafizetni\u00fck a rabszolgas\u00e1g\u00e9rt?<\/h3>\n\n\n\n
A gazdagok mindig rosszak \u00e9s a szeg\u00e9nyek mindig j\u00f3k?<\/h2>\n\n\n\n
Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l?\nMega szerencs\u00e9s vagy! <\/h3>\n\n\n\n
![\"nagy-britannia](\"https:\/\/speakingo.com\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/king-charles-iii-great-britain-job.webp\")
<\/figure>\n\n\n\nAfrika az angolok miatt szeg\u00e9ny?<\/h2>\n\n\n\n
\n
Hagyjuk a m\u00faltat a m\u00faltban<\/h2>\n\n\n\n
Mi\u00e9rt az angol a vil\u00e1g nyelve?<\/h2>\n\n\n\n